Kutatások, Publikációk • Medihoney és Manuka méz

– hirado.hu (2008.01.03. 10:23) –

Visszatért a méz az orvoslásba

A gyógyszeres kezelésnek ellenálló kórokozók és alig gyógyuló sebek korában visszatér az orvoslásba egy ősi medicina, a méz. A Medihoney nevű szert ősszel kezdték forgalmazni az Egyesült Államokban.

A egyiptomiak négyezer évvel ezelőtti gyógymódját vette alapul egy New Jersey-i cég, amikor kifejlesztette új sebkezelő szerét – mézből. A Medihoney nevű szert ősszel kezdték forgalmazni az Egyesült Államokban.

A méz fertőzésgátló, antibakteriális hatását még a II. világháborúban is használták sebgyógyításra, az újabb és újabb hatékony antibiotikumok azonban kiszorították a természetes gyógymódokat. Egészen az ellenálló kórokozók megjelenéséig, amikor újra a természet gyógyító ereje felé fordultak a kutatók is.

Új-zélandi tudósok fedeztek fel pár éve egy olyan mézfajtát, amelynek különleges gyógyhatása van. Az Ausztráliában és Új-Zélandon honos manukabokor virágából készített méz hidrogén-peroxidot és különlegesen hatékony fertőzésgátló anyagot tartalmaz.

A Medihoneyban a manukamézet nagy nedvszívó képességű, hínáralapú anyagra viszik fel, így a kötés akár egy hétig is biztonsággal rajta hagyható a nedvedző seben. Jelentősen csökkenti a gyulladást, sőt a fertőzött seb kellemetlen szagát is enyhíti.

A manukaméz hatékony a cukorbetegek lábszárfekélyeire, a legyengült immunrendszerű emberek sebeire, műtéti sebekre, súlyos égési sérülésekre egyaránt. Nem segít azonban a méz, ha a fertőzés bekerül a sebből a véráramba.

A Medihoneyt Irakban háborús körülmények között is kipróbálták már. Robbanástól, tűztől súlyos égési sérülést elszenvedett iraki gyerekeknél alkalmazták a korábban bevált módszerekkel párhuzamosan. A manukával kezelt gyerekek gyorsabban, kevesebb komplikációval gyógyultak.

A közönséges méznek a manukamézhez képest gyenge a gyógyító ereje. Egy decemberben megjelent tanulmány csak köhögéscsillapító hatását emeli ki. (MTI)

———————————————————–

Természetgyógyász Magazin, – tommy – XV. évfolyam 12. szám

„…Medihoney, a baktériumgyilkos

Professzionális orvosi célra termelik az ún. medihoney nevű mézet – a neve az angol medicine = orvoslás, gyógyászat és honey = méz szavakból tevődik össze. Ez a méz valóságos baktériumgyilkos. A bonni Friedrich Wilhelm Egyetem jelenleg a Düsseldorfi, a Homburgi és a Berlini Egyetemmel együttműködve folytat klinikai vizsgálatot egy méz alapanyagú krémmel kapcsolatban. Az első eredmények a közeljövőben várhatók. A szakma nagy kíváncsisággal tekint elé, mivel ebben a témában eddig nem született egyértelmű eredmény.

A kutatás bebizonyította: a gyógyméz még a multirezisztens csírákat is képes elpusztítani

Dr. Arne Simon gyermekorvos, a Bonni Egyetemi Klinika gyermekonkológiai osztályának orvosa ezt a krémet alkalmazza már évek óta sebkezelésre. A termék egyébként megkapta az EU-ban forgalmazott gyógyászati termékek jelzésére szolgáló CE-jelzést. Az orvosi méz azért lett keresett termék, mert a szokásos antibiotikumokkal szemben egyre több kórokozó válik rezisztenssé, azaz ellenállóvá.

Mi a különbség az orvosi és a “közönséges” méz között?

A medihoney nem helyettesíthető hagyományos, méhészek által kínált mézzel, ugyanis két, különleges mézfajta keverékéről van szó, amelyek közül az egyik kizárólag Ausztráliában, a másik pedig csak Új-Zélandon terem. Az egyik a leptospermum (déltengeri mirtusz) virágaiból készül. Ez a növény híres antibakteriális hatásáról. A másik mézfajta hidrogén-peroxidot tartalmaz. Ennek oka, hogy a méhek glukóz-oxidáz nevű enzimet termelnek, ez bontja a méz cukortartalmát, amely folyamat során kis mennyiségben hidrogén-peroxid keletkezik.

Az említett mézkeverék nagyon hatásos antiszeptikum. Még 10%-os hígításban is erős antibakteriális hatású. Egészen kevés elegendő belőle, és képes elpusztítani a sebet megfertőző kórokozókat, még a multirezisztens (tehát többféle antibiotikumnak ellenálló) baktériumtörzsek sem kivételek ezalól.

A sokoldalú méz: nélkülözhetetlen a karácsonyi süteményekhez, hatásos gyógyszere a megfázásnak, ugyanakkor kisebb-nagyobb sebeket is fertőtlenít

A hidrogén-peroxidon kívül további fontos hatóanyagokat is tartalmaz: glukonsavat és az inhibineknek nevezett vegyületeket. Az inhibinek olyan gyulladásgátló enzimek összefoglaló neve, mint amilyen például a lysozym, a flavonoidok és az aromás savak. A glukonsav savas közeget teremt, amely gátolja a csírák szaporodását.

Mi van még a mézben?

A mézben több mint 120 aromaanyagot sikerült azonosítani. Ezek felelősek az egyes mézfajták eltérő ízéért, különleges illatáért, serkentik emésztésünket, étvágyunkat, stimulálják immunrendszerünket – ami a téli időszakban különösen fontos. A méz összetétele táplálkozástani szempontból szénhidrátok keveréke. A legfontosabb cukrok, amelyek alkotják, a gyümölcscukor (kb. 38%) és a szőlőcukor (kb. 30%). A méhek fontos enzimekkel gazdagítják a mézet, amelyek hatására az egyik cukorfajta egy másikká alakul. E folyamat során antibakteriális hatóanyagok keletkeznek. Többek között ezzel magyarázható a méz eltarthatósága, valamint gyógyító hatása felső légúti megbetegedésekben.

100 g méz átlagosan 100 mg szabad aminosavat tartalmaz, amelyek gondoskodnak az anyagcsere-folyamatok zavartalan lebonyolításáról. Az acetilkolin nevű nitrogénvegyület különösen jótékony hatású a szívre, és segít a vérnyomás csökkentésében.

Az Ausztráliában honos mirtuszfajta erősen antibakteriális hatású. E virágból készül a híres gyógyméz

A C-, B1-, B2-, B6-, biotin és pantoténsav vitaminok nyomai, valamint számos nyomelem, ásványi anyag fajtától függően eltérő mennyiségben fordulnak elő a mézben. A virágmézek gazdagok kalciumban. A mézharmat ugyanakkor sok vasat és káliumot tartalmaz.

Örömteli hír a cukorbetegeknek, hogy a méz nem abszolút tabu nekik. A diabetológus társaságok és táplálkozástudósok szerint kis mennyiségű cukortartalmú élelmiszer – tehát méz is – nem terheli az anyagcserét, amennyiben ezek szénhidráttartalmát beleszámítják a napi engedélyezett mennyiségbe.

Dr. Thorsten Siegmund endokrinológus, diabetológus hangsúlyozza, hogy a korábban hangoztatott abszolút cukortilalmat a modern szakmai irányelvek feloldották. A kutatások ugyanis kimutatták, hogy a kis mennyiségben fogyasztott cukor – amennyiben nem haladja meg az engedélyezett szénhidrátmennyiséget – nem terheli meg a páciens anyagcseréjét. Ez azt jelenti, hogy kis mennyiségben a cukorbetegek is fogyaszthatnak édeset. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez ne legyen rendszeres, és csak nagyon kis mennyiségekre korlátozódjon. Hasznos lehet, ha a páciens az édesség fogyasztása előtt és az után is megméri vércukorszintjét, hogy lássa, milyen fajta édesség milyen mértékben emeli meg vérében a cukor szintjét. A műméz semmilyen pozitív hatással nem jár, sőt ebből hiányoznak az egészség szempontjából oly fontos anyagok.

A propoliszt a méhek a kaptár építésénél alkalmazzák ragasztóként. Ez az anyag azonban rengeteg antibiotikus hatású anyagot tartalmaz. A virágpor értékes anyagai egy stabil, kemény kis kapszulába vannak zárva. Ahhoz, hogy ezeket szervezetünk képes legyen felvenni, ezt a kemény burkolatot előbb fel kell törni. Jól látható a méhecskén a sárga pollenzsák. Ide gyűjtik tavasszal a virágport

A fogyasztható cukor-, illetve mézmennyiséget egyénre szabottan, a kezelőorvos segítségével kell meghatározni. Irányelvnek megfogalmazható, hogy a napi kalóriamennyiségben a mézből vagy cukorból származó energia ne legyen 10%-nál több – illetve legfeljebb 50 g/nap. Ezek a mennyiségek is csak akkor alkalmazhatók, ha más élelmiszerekkel együtt fogyasztják azokat.

Az utóbbi időben heves vita robbant ki arról, vajon a génmódosított növények pollenje károsítja-e a mézet. A mézelő méhek ugyanis nem tudnak különbséget tenni a természetes és a genetikailag mesterségesen módosított növények között. Elméletileg a méz legfeljebb 0,9% génmanipulált virágport tartalmazhat az EU jogszabályai szerint. A virágpor a méz természetes alkotórésze. …”

——————————————————————————-

További klinikai kutatások a Comvita Medihoney Antibakteriális Sebkezelő Géllel:

IN VIVO
1. Biglari B., Moghaddam A., Santos K., Blaser G., Bchler A., Jansen G., et al. (2012). Multicentre prospective observational study on professional wound care using honey (Medihoney™). International Wound Journal, 10, 252-259
2 .Gethin G., & Cowman, S. (2008). Manuka honey vs. hydrogel – a prospective, open label, multicentre, randomised controlled trial to compare desloughing efficacy and healing outcomes in venous ulcers. Journal of Clinical Nursing, 18(3), 466-474
3. Kamaratos A., Tzirogiannis K., Iraklianou S., Panoutsopoulos G., Kanellos I. & Melidonis A. (2012). Manuka honey-impregnated dressings in the treatment of neuropathic diabetic foot ulcers. International Wound Journal, doi: 10.1111/j.1742-481x.2012.01082.x
4  .Robson, V., Dodd, S., & Thomas, S. (2009). Standardized antibacterial honey (Medihoney™) with standard therapy in wound care: randomized clinical trial. Journal of Advanced Nursing, 65(3), 565-575
IN VITRO
5. Cooper R., Jenkins L., & Hooper S. (2014) Inhibition of biofilm of Pseudomonas aeruginosa by Medihoney in vitro. Journal of Wound Care, 23(3),93-104
6. George, N., & Cutting, K. (2007). Antibacterial Honey (Medihoney™): in-vitro Activity Against Clinical Isolates of MRSA, VRE, and Other Multiresistant Gram-negative Organisms Including Pseudomonas auruginosa. Wounds, 19(9), 231-236
7. Lu J., Turnbull L., Burke C., Liu M., Carter D., Schlothauer R., et al. (2014). Manuka-type honeys can eradicate biofilms produced by Staphylococcus aureus strains with different biofilm-forming abilities. PeerJ 2:e326 Retrieved March 10 2014 from https://peerj.com/articles/326/
8. Müller P., Alber D., Turnbull L., Schlothauer R., Carter D., Whitchurch C. et al (2013 February 28). Synergism between Medihoney and Rifampicin against Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus (MRSA). PLOS ONE